Levegőminőség: mely európai városokban jobb a levegő?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a 2020-2021-es időszakban a levegő minősége csak a vizualizátorban szereplő városok közel felében volt jó, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy ellenőrizzék a városok minőségét, ahol élnek, és összehasonlítsák azt másokéval. Lengyelország, Magyarország és Olaszország a legrosszabbak közé tartozott.

Stockholm a hatodik legtisztább város Európában

A néző frissítésével egy időben jelentek meg a NEC-irányelv és az ENSZ-EGB-egyezmény szerinti légszennyező anyagok kibocsátásáról szóló jelentések.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2022. július 11-én frissítette az európai városok levegőminőségi mutatóját, amely 400 megfigyelőállomás adatait gyűjti össze, amelyeket a legtisztábbtól a legszennyezettebbig rangsorolnak a finom részecskék (PM2,5) átlagos szintje alapján. Ez a légszennyező anyag a korai halálozás és megbetegedés szempontjából a legnagyobb egészségügyi hatással bír, és hosszú távú kitettsége szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz. Az EEA legutóbbi éves levegőminőségi értékelése szerint a PM2,5-nek való kitettség 2019-ben 307 000 idő előtti halálesetet okozott Európában, a szomorú listát Németország vezeti (53 000 haláleset), közvetlenül utána Olaszország következik (mintegy 50 000).

Nem minden európai város szerepel a nézetben, mivel az adatkészlet az EU Bizottság Városi Auditjának részét képező, 50 000 főnél nagyobb lakosságú városokat tartalmazza, és nem tartalmazza azokat, amelyek nem rendelkeznek városi vagy külvárosi megfigyelőállomásokkal, illetve amelyek esetében az ilyen megfigyelőállomások adatai egy naptári év napjainak kevesebb mint 75 százalékát fedik le. A 343 megfigyelt város közül mindössze 11 felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi normáinak, és ezek a kontinens északkeleti vagy délnyugati, atlanti régiójában találhatók:

  • Umeå (Svédország)
  • Faro (Portugália)
  • Funchal (Portugália)
  • Tampere (Finnország)
  • Narva (Észtország)
  • Stockholm (Svédország)
  • Uppsala (Svédország)
  • Tallinn (Észtország)
  • Bergen (Norvégia)
  • Reykjavik (Izland)
  • Norrköping (Svédország)

A levegőminőség szempontjából legrosszabbul teljesítő európai városok közül Nowy Sacz (Lengyelország), Cremona és Padova meghaladta a 25 µg/m3 határértéket, ezért nagyon rossz levegőminőségűnek minősülnek.

A vizualizátoron kívül az EEA két jelentést is közzétett, amelyek a különböző uniós és ENSZ-EGB-követelmények tárgyát képező légszennyező anyagok kibocsátását vizsgálják.

A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekről szóló irányelv értelmében az EU tagállamainak öt légszennyező anyag kibocsátását kell csökkenteniük annak érdekében, hogy tiszta levegőt biztosítsanak az emberi egészség és a környezet számára. Az EEA tájékoztatója szerint 2020-ban (a rendelkezésre álló legfrissebb információk szerint) a tagállamok valamivel kevesebb mint fele teljesítette valamennyi nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségét, amely a tagállamok által a legfontosabb légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése terén elért eredményeket vizsgálja.

Azon tagállamok száma, amelyek teljesítették a 2020-2029 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalásaikat az 5 fő szennyező anyag tekintetében 2020-ban, és azon tagállamok száma, amelyeknek csökkenteniük kell 2020-as kibocsátási szintjüket ahhoz, hogy teljesítsék vállalásaikat (Forrás: EEA).

Ez azt mutatja, hogy:

  • 2020-ban 13 tagállam teljesítette a 2020-2029 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeit az öt fő szennyező anyag mindegyikére vonatkozóan.
  • Ugyanakkor 14 tagállam az öt fő légszennyező anyag legalább egyikére vonatkozóan nem teljesítette a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeit.
  • A 2020-2029 közötti időszakban a legnagyobb kihívást az ammóniakibocsátás csökkentése jelenti, mivel 11 tagállamnak kell csökkentenie kibocsátási szintjét.
  • A kén-dioxid-kibocsátás idővel jelentős mértékben csökkent, és a 2020-2029-es kötelezettségvállalás teljesítéséhez már csak egy tagállamnak kell csökkentenie a kibocsátást.
  • Ami a jövőt illeti, két tagállam már teljesítette a 2030-ra és az azt követő időszakra vonatkozó összes nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségét.
  • A tagállamok csaknem kétharmadának csökkentenie kell az ammónia, a nitrogén-oxidok és a finom részecskék kibocsátását, hogy teljesíteni tudják a 2030-ra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat.

Az NEC-irányelvről szóló tájékoztatóval egy időben az EEA közzétette az EU 1990-2020 közötti időszakra vonatkozó éves kibocsátási jelentését is, amely az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) levegővel kapcsolatos egyezménye alapján vizsgálja az EU bejelentett légszennyezőanyag-kibocsátását. A jelentés szerint a hat fő légszennyező anyag – szén-monoxid, ammónia, nitrogén-oxidok, nem metán illékony szerves vegyületek, kén-oxidok és részecskék – kibocsátása 1990 és 2020 között folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, bár az utóbbi időben lassulás tapasztalható. Az ammóniakibocsátás 1990 óta a legkisebb mértékben csökkent.

Éghajlatváltozás

Egyébként

Időjárás-előrejelzés holnapra és a következő napokra

Legfrissebb hírek

Az időjárás Magyarországon

Az Ön városának holnapi időjárása, naprakész frissítésekkel.